A következő években szünet nélkül azon fáradozott, hogy tovább tökéletesítse feszes mixelési technikáját, s a korai időszakát meghatározó stílusokból (hiphop és house) is beépítsen valamit a hangzásába. 1999-ben szerződést kötött az egyik elismert berlini booking ügynökséggel, a Dynamix-szal, s ettől kezdve igen nagy igény jelentkezett a fellépéseire. Körbeturnézta a világot Ausztráliától kezdve az USA-ig, nem is beszélve rendszeres európai, valamint angliai fellépéseiről, melyek meghozták számára az ismertséget, és London egyik leghíresebb DJ exportcikkévé tették.
Ben saját bevallása szerint egy mániákus lemezgyüjtő, és saját munkái is tisztán tükrözik régóta tartó szeretetét a groove és funk alapú zenékhez. Stílusa a chicagoi house, a filterezett loopok és a sötét tribal house egyfajta fúziója. Ez a hangzás biztosította az ellenpontot a funktól mentes, egyszerűbb zenékre, amelyek a kilencvenes évek végén meghatározták a techno-szcénát. Magazinokban adott interjújában gyakran beszél arról, hogy zenei produkciói csupán természetes folytatásai a lemezjátszók mögött eltöltött éveknek.
Miután türelmesen várt és bízott hangzása kifejlődésében, Ben első lemeze, a Retrovert (Theory 1998) egy teljesen új, táncparkettorientált, funkos ritmusú hangzásnak kövezte ki az útját. 1998 áprilisában nagyon jó fogadtatás követte az első Killabite EP-jét, és ezzel producerként is elnyerte a szakma elismerését. A Theory beindítása óta Ben anyagai számos, nagy presztizsü kiadónál arattak sikert, mint például a Tresor, a Primate, vagy a Pure Plastic. Később még négy kiadót alapított (Symbolism, Native, Hardgroove, Ingoma), mindegyiknek más-más profilt kialakítva. Miután közel száz lemeze, és remixe jelent már meg, Ben eljutott oda, hogy lemezei szinte minden top DJ táskájában ott lapulnak, s ezzel állandó szereplők a világ táncparkettjein.
Szeptember 17-én, a BIOHAZARD-on pedig kis hiján két év kihagyás után újra hallhatja és láthatja őt a hazai közönség.