Milyen emlékeket őrzöl első magyarországi fellépésedről?
Remek pár napot tölthettem nálatok, abban a gyönyörű fővárosban és Kecskeméten. Megismertem pár nagyszerű embert és megízlelhettem a magyar konyhát. Mindkét buli nagyon jól sikerült, tényleg nagyon jól éreztem magam nálatok.
Több mint húsz éve írsz zenét, a karriered az újonc producerekkel ellentétben nagyon tudatosan és óvatosan építed. Míg ők fele annyi tehetséggel, képességgel egyik napról a másikra válnak ünnepelt sztárrá, te a címlap helyett a lassúbb utat választottad. Miért?
Szerintem ez mindenkinél másképp működik. Amikor fiatalabb vagy, akkor az egész világot akarod azonnal. Emlékszem, én is hasonlóképp gondolkoztam tizenöt évvel ezelőtt. Azóta felnőttem, és talán egy kicsit bölcsebb is lettem, rájöttem, hogy nem kell sietnem, hogy elérjem a céljaim. Mindig is azt gondoltam, hogy ha gyorsan kerülsz fel a csúcsra, gyorsabban is csúszol le onnan.
Hogyan írnád le a hangzásod, kik azok akik leginkább inspiráltak?
Szinte nincs olyan stílus, amiből az elmúlt húsz év során ne merítettem volna, de a fő inspirációm mindíg is a fekete amerikai zene volt, a korai blues-tól a modern detroiti technóig és minden, ami közötte történt. Nagyon sok név van, aki hatott rám, talán a legfontosabb Marvin Gaye, Stevie Wonder, Derrick May, Marshall Jefferson, Kerri Chandler...
Mit tudsz a Nestonról?
A Neston egy online rádió, mindenre nyitott zenebarátoknak, stílusok széles spektrumában. A világnak több ilyenre volna szüksége.
Te is dolgoztál rádiónál, mesélnél erről egy kicsit?
Igen, a zeneírás és dj-zés mellett, 1997-től több rádióállomásnál is dolgoztam többek között reggeli műsorok szerkesztőjeként, producerként, hangmérnökként. Jelen pillanatban - mivel a zeneírás tölti ki munkám legnagyobb részét - heti egyórás élő show-t vezetek a legfrissebb elektronikus zenékkel a Bassoradión, Helsinkiben.
Debütáló albumod idén tavasszal jelenik meg. Mire számíthatunk zeneileg? Miért vártál vele húsz évet?
Hogy miért? A válasz egyszerű. Sok minden mást csináltam. Az évek során annyi különböző projektben vállaltam szerepet (Future Beat Investigators, Bermuda, Robbyn Rhodes, Acid Kings, stb.), hogy egyszerűen nem volt időm arra, hogy leüljek és egy szólóalbumon dolgozzak. 2006-ban egy 20 számos albumot jelentettem meg barátommal, Jukka Kaartinennel Track n Field néven. Öt évünkbe telt az albumot összerakni. Ezek után egy darabig nem akartam semmilyen albumon dolgozni. Tavaly, amikor megalapítottam saját kiadómat, a Serenades Records-ot, arra gondoltam, végre eljött az idő, hogy elkészítsem első szóló albumomat. Az album a “Dawn” nevet kapta és késő tavasszal fog megjelenni 14+4 zenével. Ez az én szerelmes levelem az elektronikus tánczenéhez. (mosolyog)
2011 legjobb albumai?
Radiohead – The King Of Limbs
Ane Brun – It All Starts With One
Tim Hecker – Ravedeath 1972
Mit üzensz az itthoni rajongóidnak és a Neston hallgatóinak?
Beszállás!!