Pulzar

A 30 éves frankfurti producer és label tulajdonos nyilvánvalóan tudja miről beszél, miképp nemrég egy válogatás lemezét 'In Electro We Trust' -nak keresztelte. Több, mint 17 éve képviseli az electro-t, dolgozik vele, játssza és éli azt. Rother mindig is ebben a zenében hitt, s megélte ennek minden hullámvölgyét. Datapunk nevű kiadójával már több éve az electro esztétikáját közvetíti, a mai zenék hangzásába ültetve. Több siker-kiadványa, például a Sven Väth Cocoon kiadójánál megjelent maxik, vagy Rother ötödik stúdió albuma, a "Popkiller" bizonyítja hangzásának időtlenségét. A "Popkiller"-t, amellett hogy a 2004-es listák élére került, az év lemezének is választották a Raveline Magazine olvasói. Ez mind kitűnően jelzi, hogy az electro mennyire aktuális - ma is. Anthony Rother karrierje a nyolcvanas évek végén kezdődött. Első kiadványaira erősen hatottak a rendező -és zeneszerző John Carpenter (" The Rattlesnake", "The End") szférikus hang-kollázsai. 1994-től Rother Heiko Laux Kanzleramt labelének egyik legjelentősebb producere lett. A kiadó máig is azon kevés német labelek egyike, ami igazán minőségi techno zenéket jelentet meg. 1997-ben jelent meg Rother "Sex with the machines" című albuma, mely az első elődói album volt a Kanzleramt történetében. Ez hosszan ható dinamizmust eredményezett Rother pályafutásában. "A különböző emberektől kapott hihetetlen pozitív visszajelzések voltak az első bizonyítékai annak , hogy mennyi energiát tudok kihozni a zenémből, és hirtelen minden nyilvánvalóvá vált számomra! A további sikerek megerősítették bennem hogy amit csinálok az jó, és utat mutattak, hogy jobban megérthessem magam - művészként." Ebből kifolyólag Rother saját útjára indult és 1998-ban megalapította saját labelét, a PSI49NET. Ez a művészi kifutó teret ad saját produkciói, illetve újító művészekkel alkotott koprodukciók számára. Itt jelentek meg többek közt a nagysikerű "Simulationszeitalter" (2000), "Little Computer People" (2001) és a "Hacker" (2002) albumok is. Ezek a lemezek zenei kinyilatkoztatások voltak, és ebben a műfajban amúgy szokatlan kritikus vokálok is meggyőzően hatottak. Az évek során a zenei barátság a legendás Sven Väth-tel több közös alkotásban is megnyilvánult. Rother volt a producere két Sven albumnak, a "Contact" és "Fire" -nek is, egyéb koprodukciók mellett, mint például a "Kiomm" és a "Magie", melyek a Cocoon-nál jelentek meg Väth & Rother nevek alatt. Újabban Rother Nena slágerét, a "Willst Du mit mir gehen?"-t remixelte. Remix és társszerzői munkái során dolgozott már Thomas Schumacher-rel, Karl Bartos-sal a Kraftwerk-ből és ez évben Miss Kittin-nel, Erick Morillo-val és DJ Hell-lel is. Rother zenei pályafutásának egy fontos aspektusa a live act-ezés, ez tette őt és súlyos felszerelését világszerte közkedvelt és keresett vendéggé, a klubokban és fesztiválokon egyaránt. "a live fellépések hihetetlen fizikai tapasztalatok számomra. Amikor a színpadon vagyok, folyamatos mozgásban kell lennem, egy időben játszani az összes szintin és keyborad-on, énekelni és mindent egymáshoz hangolni. Ezért az élményért hajlandó vagyok elfogadni az utazással járó kihívásokat." A művészi lánc legújabb szeme Rother újonnan alapított labele, a Stahl, ahol elsőként az "Art Is A Technology" című lemeze jelent meg. Ezzel az albummal Rother elhatárolta megát a klub-stílus elvárásaitól, hogy az experimentális hangzások vizeire evezzen, kezdeti kiadványainak stílusában, melyek a Fax +49-69/450464 nevű ambient labelnél jelentek meg. Így a kirakó utolsó darabja is a helyére került: Rother pontosan oda érkezett, ahonnan úgy húsz éve elindult.