Ezeket az érzéseket magunk mögött hagyva, próbáltunk optimistán elindulni a partyra, mert a fellépĹ nevek magukért beszéltek. Fél 11 körül meg is érkeztünk a reptérre, ahova pont ekkor érkezett meg az elsĹ partybusz, ami elég rendesen tele volt partyzó emberkékkel. Ekkor már kezdett bennem elterelĹdni az a gondolat, hogy mégse lesznek olyan kevesen? Egyéb tennivalók után beléptünk a party helyszínére. Azt láttuk, éreztük, hallottuk, amire szerintem mindenki számított. Kevés ember, hideg de nagyon jó zene. A partyt Rony Bass kezdte, akirĹl nem tudok sokat mondani mivel ekkor még nem igazán tartózkodtam a csarnokban. Az összegyĹąlt emberkéket Rony után Jankec és Kiri b2b elĹadása melegítette be. Ekkor már egyre jobban elĹtérbe került bennem az érzés, hogy zeneileg nagyon jó kis estének nézünk elébe. Az emberek is kezdtek gyĹąlni, de 300 fĹnél több szerintem nem volt ott a bulin, ami valljuk meg Ĺszintén egy olyan helyen ahol akár 5-10.000 ember is elfér, kicsit szokatlan látvány volt. A társaság elég vegyes volt, mint azt már egy ilyen jellegĹą bulin megszokhattuk, bár pozitívum számomra, hogy sípot csak pár emberke használta, de miután rájöttek, hogy ennek senki nem örül, Ĺk is hanyagolták :) Éjfél körül kezdett nem érdekelni se a hideg, se az hogy kevés ember gyĹąlt össze, próbáltam csak a zenére koncentrálni :) Jankec és Kiri után éjfél körül a pultban termett Dejan Milisevic. Amennyire figyeltem végig közvetlen volt, és látszott rajta hogy élvezi amit csinál és amit csinál azt jól csinálja :) Miután végzett azt est folyamán jó néhányszor láttam a közönség közt ahogy figyeli a magyar partyzókat. Elmondása szerint jól érezte magát. Bízzunk benne hogy tényleg így volt :) Milisevic egy órás játékával remekül felvezette a terepet Jeff Millsnek, egy kicsiny, de annál felfokozattabb állapotú publikum legnagyobb örömére. Az elsĹ sorban elĹkerült már a híressé vált " Welcome again Jeff " szöveg :) Az emberek véleményét elég rendesen megosztotta az elĹadása. Személy szerint elismerem az Ĺ tehetségét, mivel az évek során elég sok mindent letett arra a bizonyos asztalra, de ezen az estén mégsem éreztem azt hogy annyira elvarázsolt volna amit csinált. Olyan érzésem volt mintha ugyanezt már hallottam volna máshol, máskor... EgyszerĹąen nem tudott újat mutatni, de ennek ellenére nagyon jó kis zenéket pakolt fel egymás után. ElĹkerültek olyan zenék mint például a Jaguar, a már jól ismert, Bells, Murder was the bass és többet közt a Sunshine is. MeglepĹdve tapasztalta mindenki, hogy a beígért 3óra helyett csak másfél órát állt a lemezjátszók mögött és mire már észbe kaptunk már Ben Long vette kezelésbe a partyzó arcokat. RészemrĹl Ĺt vártam a legjobban és örömmel mondhatom nem okozott csalódást. Néha csak álltunk szánkat tátva, hogy mit mĹąvel ez az ember. Nagyon jó, élvezhetĹ volt az elĹadása. Az embereket elnézve boldogan tapasztaltam, hogy nem csak nekünk okoz ekkora örömet Ben Long, hanem rajtunk kívül még jó pár embernek. 5 óra elĹtt pár perccel sajnálattal hallottam hogy már csak 5percig élvezhetjük a játékát. 5körül le is vette az utolsó lemezt az emberek nagy bánatára. Ekkor adott a pultban néhány aláírást, mosolyogva állt mellénk pár kép erejéig, bár ekkor már látszott rajta hogy eléggé elfáradt, de ezek ellenére nagyon kedves és közvetlen volt. Hirtelen felszaladt a pultba a szervezĹ aki megkérte Bent, hogy még egy utolsó lemezt tegyen fel nekünk. Lestünk egy nagyot, de végül is örültünk neki :) Egy utolsó lemezbĹl fél órás ráadás lett de ezt szerintem senki nem bánta meg. StílszerĹąen 6óra körül a The End-del zárta az estét Ben. Jó kis estével a hátunk mögött elhagytuk a helyszínt. Amilyen rossz érzésekkel indultunk el erre a bulira, szerencsére annál jobb zenei élményekkel lettünk gazdagabbak. Köszönjük!
Master of Music Gála
-
Jeff Mills
-
Dejan Milisevic
- Space DJ's
aka Ben Long
-
Jankec
-
Kiri
- Rony Bass
Budaörsi reptér (2004. 12. 11 )