Bohumil visszatér!” Futótűzként terjed a hír. Miért vonultál vissza egyáltalán?Mi az, ami „visszasodort” a zenéléshez?Mi történt veled ez alatt? Mivel foglalkoztál?
Talán azért tűnhetett úgy, hogy visszavonultam, mert a tavalyi év második felében - hogy is fogalmazzak? - nem voltam a topon, annak ellenére, hogy több mint 20 kg-t fogytam, amire nagyon büszke vagyok, de itt még nem akarok megállni. Történt majdnem egy családi tragédia, és a magánéletben is rosszra fordultak a dolgok. Egyszóval, kudarcok sorozata lépett be az életembe. Persze, problémák mindig vannak, mint mindenki életében, de most nem is sajnáltatni akarom magam. Én hiszek a karmában, és ezért talán jobb is volt ez így, mert még jobban kellett a zene ahhoz, hogy elvonja a figyelmemet és feldolgozzam a történteket, átértékeljem eddigi önmagam. Kudarcok és rossz élmények ellenére viszont elmondhatom, illetve mondhatjuk, hogy 2010-ben külföldön (nem magyar bulin), Belgiumban játszottam, játszottunk, méghozzá egy VIVa MUSiC-os arccal is, aki közben jó cimboránk lett, valamint első megjelenésem is kikerült az online lemezboltokba. És, aminek még örülök, hogy a Depeche Mode bootie-nak (is), még ha nem is jelent meg hivatalosan (sajnos), de nagyon jó visszajelzései és respektációja volt többek között: Chriss, SanFrancisco Beat aka Profile 25, Belocca, Behnam, Andro Gabuss és a rapper Pixa Dani által is. Bár voltak egyéb trackek, amiknek sajna szintén nem volt hivatalos megjelenésük, ilyen pl.: a Twisted (Excuse Me). Ezt Yvel-ék sokat játszották, sőt, Cashmere is, ő az a bizonyos belgiumi cimbora, aki sokat tolta a Depeche Mode-dal egyetemben! Egyébként azt hadd jegyezzem meg, hogy a Depeche Mode-os zene Belgium legjobb szuper klubjában, a Fuse-ban is hallható volt több nagy fesztiválon kívül!
Mi az, ami átsegített a nehéz időszakon?
A családom, a barátok és a zene. Ők voltak azok, akik a legtöbbet segítettek abban, hogy feldolgozzam a történteket.
Hogy sikerült ilyen komoly súlyt ledobni?
Bár sosem voltam egy nádszál gyerek, de az általános iskolában 6 évet röplabdáztam, középiskolában 3 évet kosárlabdáztam, majd a főiskola alatt a sportolástól valahogy eltávolodtam, sajnos. Főzni meg ugye nagyon szeretek, ami szerintem látszik is. Aztán elolvastam több könyvet a spirituális dolgokról, vallásokról, sikeres emberekről. Mindig azt a kérdést tettem fel magamnak, hogyha másnak sikerült, nekem miért ne sikerülne? Legyen szó fogyásról vagy akármi másról. Fejben kell eldöntened, hogy mit akarsz, bármi is legyen az! Ha megvan a vasakarat és a célod, akkor bármi lehetséges! Nem hiszek a tehetségben, bármit meg lehet tanulni, csak idő kérdése az egész. Más életmód kell a súlyod megtartásához, és valóban ez az eredményes. Mellette diétáztam, és mivel a Hajógyári-sziget mellett lakom, könnyen elérhető nekem, bármikor ki tudok menni futni. Nagyszerű érzés, amikor végeztél a kitűzött távoddal, leírhatatlan! Volt olyan hét, amikor szinte minden nap kimentem. Annyira jól éreztem magam tőle! Különben már most várom, hogy jobb idő legyen, egyből megyek is ki, mert mint mondtam, tovább szeretném folytatni a fogyást, amíg legbelül nem vagyok elégedett önmagammal.
Kicsit mintha kevésbé lennél életvidám... Hova lett az a Bohumil, aki mindig göndöreket nevet?
Abszolút nem érzem így, még mindig az a srác vagyok, aki voltam. Még mindig ugyanúgy életvidám vagyok, csak ez az utóbbi fél év egy negatív hullámvölgy volt számomra. Bár már több a tapasztalat az ÉLETből. Azt hiszem, most ebből a nagy hullámvölgyből kikerültem, és mostanában csupa jó dolgok történnek velem. Amúgy a sok spirituális könyvben arról olvastam, hogy nincs fejlődés fájdalom nélkül, mint ahogy nincs szivárvány eső nélkül. Szóval no para, még mindig mennek a poénok!
Jól sikerült a produceri bemutatkozásod: Tommyboy híres Housematic sorozatának legújabb részében is szerepelni fog az új zenéd. Nem ez az egyetlen megjelenésed… Mesélj, kérlek!
Már nagyon régóta úgy vélekedem, zenét kell csinálni mindenképp, hogy előrébb guruljon az a bizonyos szekér, mert olykor egy zene nagyobb promóció, mint akármi más. Mostanság még többet, de már a Championship alatt is sok editet csináltam, mert volt, hogy nem tetszett valami egy adott zenében. Meg azt látom, hogy nagyon sokan valaki vagy valakik után mennek. Az nem baj ugyan, ha követsz valakit, képben vagy nála, de azt nem értem, hogy miért kell szinte mixre pontosan úgyanúgy játszani a zenéket. Legyél egyedülálló, ami csak Te vagy! Legyen valami olyan minden egyes zenében, amit lejátszol, amit ha meghallanak, egyből rád gondolnak! Körülbelül 6 éve nyomkodom a programokat zenetéren és ebben szcénában - a mai helyzetben főleg - nagyon nem elég, hogy két zenét összemixelj, mert ma már szinte minden baráti körben van egy "didzsé". A mostani kezdőknél nem értek pár dolgot. Mégis hogy gondolják, hogy egy év alatt a nulláról meg lehet váltani a világot? Illetve nem értem azt sem, hogy miért hiszik azt, hogy ez a lemezlovasság olyan dolog, hogy lemész, játszol két órát, utána felveszed a pénzt, aztán hazamész, de még pár csajt levarrsz előtte-utána, esetleg közben? Valahogy úgy érzem, talán már minimális alázat sincs bennük… Engem nem érdekel sem a „chart”, sem a „tracklist”. Ha van olyan zene, ami nagyon érdekel, nem vagyok rest, odamegyek és megkérdezem attól, aki játssza, mindegy, ki legyen is az illető.
Az "Onion Odour" egyébként egy inkább brahiból készült track. Aztán június óta D.Lectro Danival lakom együtt, ő mondta, hogy mindenképp küldjem el pár kiadónak, mert kiadásképes szerinte ez a nóta. Elküldtem vagy 20 helyre, de Tommyboy szinte azonnal válaszolt, hogy szuper és tetszik neki, és lenne belőle valami. Októberben ki is jött a muzsika a Deeper Digital-on. Elöszőr talán nem is örültem, csak elégedett voltam, aztán amikor készen lett a Tommboy átirat és kiírtam cd-re, akkor esett le, hogy az az ember remixelt, akit én '99 szeptemberében hallottam először, és talán az ő és Budai Imi hatására kezdtem el komolyabban foglalkozni a lemezpörgetéssel. Na, itt, ennél résznél, azt hiszem, nagyon-nagyon örültem! (mosoly) Az i-re azt a bizonyos pontot az tette még fel, hogy Tamás a twitterén is kiírta: szerinte a 2010-es év legjobb magyar trackje a "Hagymaszag", és hogy figyeljenek rám, mert tele vagyok energiával, ambicióval. Ráadásnak pedig, igen, a House Matic lemez… Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy olyan sorozat részén szerepelhetek, aminek korábbi darabjait rongyosra hallgattam. Talán erre mondják hogy: Well Done! (mosolyog)
Mindemellett újra a JustmusicFm kötelékébe állsz. Hogy sikerült meghoznod ezt a minden bizonnyal nem könnyű döntést?
Május elején, amikor elmentem a rádióból, már akkor is elhamarkodott döntésnek ítéltem a dolgot. Tény, hogy Cartman Imi nélkül más lett a Justmusic, de érzem, hogy életképes még mindig a rádió. A hallgatottsággal sincs semmi gond. December eleje óta örlődtem rajta, mi lenne ha… Mert egyrészt nagyon hiányzik az élő rádiózás. Ennek a mixbeküldősdinek nem sok értelmét látom. Másrészt az emberek felé - én úgy gondolom - kell egy olyan audiovizuális kapcsolat, hogy képben legyenek veled kapcsolatban. Ezer köszönet Kornélnak, a rádió új főnökének, hogy ismét a brigádhoz tartozhatok!
Mi a műsorod címe? Mikor hallható majd?
Szeretnék egy egyedülálló műsort, ami tényleg csak rám jellemző, és a legjobbat nyújtani ebben. A Moving Bodies-t le akartam zárni. Jobbnak láttam más címet adni az egésznek. A'la Bohumil lett a címe. Már megkaptam, hogy egoista vagyok ezzel a névvel, mégis úgy érzem, hogy pont én nem vagyok az valójában. Bár tényleg nagyon kevés vendéget szeretnék majd exponáltatni a jövőben, és magamat pedig előtérbe helyezni. Akármikor, ha csak tehetem, mindig élő lesz a műsor, mégis, ha konzerv lesz, akkor olyan exkluzív vendégmixeket szeretnék lejátszani, akiket én nagyon-nagyon respektálok. Főleg külföldi emberkéktől lesznek majd ilyenek, mint pl. Angel Navarro, Dragosh vagy Fabio Neural, Darius Syrossian és sorolhatnám. A műsor hétfőnként megy 16:00-tól 18:00-ig. Főleg a house vonal fog kiteljesedni benne. Mindig lesz egy klasszik track a végén, mert itthon most nincs lemezjátszóm, csak cd, és jó lenne olykor-olykor feltenni pár lemezt és újra meghallgatni.
Civilben elektromérnök vagy, ha jól emlékszem. Még most is dolgozol ebben a hétköznapokban? Ahogy elnézem, ez a mérnökösdi csak egy látszatmegoldás volt számodra. Gondolom, a zenélésben sokkal nagyobb perspektívát látsz... Igaz?
Így van, villamosmérnök vagyok egy minőségellenőrző cégnél, még mindig. Nagyon szeretem, mert rugalmas a munkaidőm és abszolút nem zavar bele a zenés dolgaimba. Sok példát tudnék hozni a szcénából, aki a dj-zés mellett dolgozik vagy dolgozott, mint pl. Martinez, aki a mai napig egy beosztott vagy akár Reboot, aki - úgy emlékszem - kettő vagy három éve még mindig 8 órában dolgozott. Úgy gondolom, mindenkinek vannak álmai, mint ahogy neked vagy nekem. Természetesen nagyon szeretnék a zenével foglalkozni napi 24 órában, de jelen helyzetben nem megy. De abszolút nem vagyok elkeseredve, sőt úgy érzem, hogy ebben az évben sok meglepetést tartogatok mindenki számára! De ez legyen a jövő zenéje! Nézd, én nem szégyellem ezt a dolgot, büszke vagyok arra, amit eddig elértem bármiben, mert magam értem el, segítség nélkül.
Mik a terveid még?
Tervek, hmm…Sok mindent szeretnék, de legjobban azt, hogy tényleg csak a legjobb zenéim jelenjenek meg, amiknek nagyon jó fogadtatása van, mind a szakma, mind a közönség berkeiben. Annak nem sok értelmét láttom, hogy sorozatban, sablonosan adod ki a zenéket, hogy a „dj page”-ed még hosszabb legyen. Aztán leginkább a külföldi vendégszereplésre akarok koncentálni, mert a legutóbbi két tour is hihetetlen energiával töltött fel. Annyira más volt, tényleg nem tudom leírni semmivel!
WEB: www.bohumil.hu
FACEBOOK: www.facebook.com/djbohumil
TWITTER: www.twitter.com/djbohumil
MYSPACE: www.myspace.com/djbohumil
Készítette: MMagdi
/VAMP – Various Artists Media Project/