Pulzar

Cikk

Az elektronikus zene története röviden

Létrehozva 2009. szeptember 27.
Stílus Trance, Euro-Trance
    0.00

Az elektronikus zene története röviden

A „gépzene" századunk elején terjesztette ki gyökereit. Fokozatosan fejlődik ma is, célja az ismeretlen hangok keresése, melyek által érzéseket, benyomásokat lehet közvetíteni, ezzel egyúttal szórakoztatva az embereket.

1916-ot írunk. Megalakul a Dadaista Mozgalom, mely nem támogat semmilyen ideológiát, csak a szellem nagyságát, az önkifejezés szabadságát. Lázadásuk egyik lényeges mozzanata volt, hogy új, indusztriális hangok alapján készítsenek zenét. A dadaista inspiráció mellett fontos szerepet töltött be Luigi Russolo olasz futurista művész, aki számos zajelőállító berendezést készített. A szintetizátor születése. Thadeus Cahill telharmóniuma még kétszáz tonnás volt! 1920-ban Leon Tyeremin, az orosz elektronikus zseni feltalálta a szintetizátor első változatát. 1958-ban jött az elektronikus zongora, majd 1965-ban az első analóg szintetizátor. Ettől kezdve az elektronikus hangzás a zene sok műfajában tért hódított. A világhírű Pink Floyd is előszeretettel használta az elektronikus hangszereket. 1965-ben kezd tevékenykedni Terry Noel. Egy klub hangfelszerelését úgy készítette el, hogy az öszszes hangfalat külön kezelte, ezáltal hömpölygött a hang a teremben. Ő az, aki először kezdett el gondolkodni a számok egybemixeléséről. A hetvenes években Giorgo Moroder stúdiómágus és producer Éjféli Expressz c. filmjének szintetizátorokon alapuló betétdala elnyeri az Oscar-díjat, majd Donna Sommer örökzöldje, az I Feel Love az első olyan felvétel a világon, melynek alapjait nem zenészek játsszák fel, hanem egy gép generálja. 1971-ben megalakult a világ első elektronikus együttese, a Kraftwerk, mely beviszi a könnyűzenébe a dobgépeket és az elektronika elméletét. 1973-ban három bronxi fekete DJ (Afrika Bambaata, Kool Herc, Grandmaster Flash) valami egészen új dolgon kísérleteznek: a súlyos funk-soul darabok breakbeat szekcióit (amikor csak a dob játszik) egymás után keverik, végtelenítik". Megindítják a fekete zene új fejezetét, a hip-hop-ot. 1976-ban berobban a köztudatba Jean-Michel Jarre az Oxygene-nel, 1978-ban Brian Eno létrehozza az új hangokon és atmoszferikus zajokon alapuló stílust, az ambient-et. A nyolcvanas évek diszkó csúcspontját a Szombat esti láz című sikerfilm jelenti. A diszkó igényelte a megújulást, a DJ-k ennek a remix szó mai értelmében próbáltak megfelelni. Frankie Knuckles megpróbált mindent, hogy a diszkót életben tartsa, megpróbálta a számokat a technika segítségével változtatni. Különböző helyeken megvágta azokat, játszott a vokálokkal, meghagyta az egyszerű ritmust, melyet legtöbbször dobgép segítségével állított elő. Az így kialakult új stílus lett a house, mely fokozatosan elterjedt az USA-ban. Detroit lett az a hely, ahol a kezdeti house-utánzatokból kialakult a techno. Elektronikusabb, szárazabb, nem annyira emberközpontú lett a zene. A kilencvenes évekre a törtritmusok térhódítása a jellemző. A hip-hop sok zenész számára inspiráció volt, elkezdték a dobalapokat variálni, törték a ritmust, nem akarták, hogy egysíkú legyen. Így keletkezett a drum ‘n' bass, a jungle, a trip hop és a big beat. Ez utóbbi pop és punk elemeket is használ, ezáltal egy érdekes, kifejezetten bulis műfajt teremtve. Ezeket előzte meg a nyolcvanas évek breakbeatje. „Ez csak eszetlen gépzene, semmi több" — állítják sokan a techno vagy más elektronikus zene hallatán. Hogy a techno nem művészet, csak dörömbölés? Hány olyan festményt nyilvánítanak művészetnek, melyen csak egy vonal vagy egy festékegyveleg van? Hogy a bulikon csak ugrálunk egy monoton ritmusra? Az ősember nem ezt tette? Csak más eszközökkel, más környezetben, de az érzés ugyanaz volt: a ritmus és a hangok kiváltotta emóciók, az, hogy együtt vagyunk!I


Forrás: www.freeparty.hu


Archív partyajánlók

  • [2005-09-24] Aerocafé - Tosca
    @ Budavári Palota - "A" épület

    Az idei évben harmadszor jelentkezik az AEROCAFÉ. A szokás szerint tartalmasnak ígérkező programnak ezúttal új helyszín ad otthont. Az egykori Ludwig Múzeum termei, a Budavári Palota "A" épülete pazar környezetet garantál a Magyarországon először vendégszereplő TOSCA produkció számára!

© 2001–2024 Pulzar | Elérhetőségek | Médiaajánlat | Oldaltérkép | Logó