Szerencsésnek érzem magam, amiért elsőként hallgathattam meg és véleményezhettem a mixeket. Már a cím egy nagyon jó vezérfonal,’Reactions’. Sok érdekes gondolat és téma indult útjára bennem, több szemszögből megközelítve a beszélgetést.
Mindig elgondolkozom, amikor olyan lemezlovas munkáját hallgatom, aki önmagát adja és nem a felszín kiszolgálása irányítja. Vajon mik azok az életreakciók, (Reactions) amik ezt a lemezt kiváltották belőle?
Mindjárt itt a beszélgetésünk kezdetén, a gratulációval szeretném kezdeni. Ismét egy páratlan és egyedülálló sorozat látott napvilágot. Páratlan, mivel nincs még egy olyan ember ma Magyarországon, aki ilyen volumenű, hat különálló részből álló sorozatot készítene. Önmagában pedig minden rész teljesen egyedi, összhangban lévő történet.
Gratulálok! Minden elismerésem.
Milyen párhuzamot tudnánk húzni a sorozatok között? Számomra azon kevesek közé tartozol, akik mindenáron maradandó és igényes dolgokat tesznek le az asztalra. Mikor meghallgatok egy mixet, elindul egy történet bennem, (jó esetben.) De mostanában egyre ritkábbak az érzelmekkel telített munkák. Mintha az embereknek nem lenne szükségük rá. Kevesebb érzelem kevesebb felelősség? Miért a Reactions címet adtad a sorozatnak?
Sok minden történt velem a Visions sorozat óta, két év alatt rengeteg impulzus éri az embert. Van, aki ezeket az impulzusokat engedi elszállni, vagy épp fordítva, ki kell hogy pihenje őket, attól függően, pozitív, vagy negatív behatásokról beszélünk. Én megpróbáltam ismét egy mix sorozat formájában, folyamatosan kiadni magamból az érzéseket. Egyfajta életreakciókról beszélek, innen ered a sorozat címe. Sok hasonlóság van a Visions és a Reactions között, legalábbis az egész koncepciót tekintve. Ismét hat összeállításról beszélünk, most is többféle arcomat mutatom be és ezúttal is különböző honlapokon kapnak majd helyet a mixek.
Mivel az egész művet sokféle érzelem ihlette, úgy vélem színes utazást ígérhetek. Valóban, sok lemezlovas hanyagolja az érzelmek átadásának fontosságát.
Nekem még ma is erről szól az egész…
tol
Nagyon örültem a Visions sorozat érkezésének anno, s a Visions-ból kiindulva, - érthető - most még jobban vártam a Reactions-t. Te pozitívan értékelted a Visions fogadtatását?
Abszolút pozitívan, ezért is döntöttem úgy, hogy nem változtatok a bevált recepten. Sok emberhez jutottak el azok a mixek, sok elismerő hozzászólást, gratulációt kaptam a közönség és a barátaim részéről is. Bízom benne, hogy a Reactions még több emberhez juthat majd el, minél több hallgatónak szerezhet majd kellemes élményeket.
Milyen háttérmunka áll a Reactions sorozat mögött? Mi alapján kompiláltad az elemeket?
Igazából a zenék szelektálása teszi ki a munka javarészét. A többi, a megjelenések intézése, borítók tervezése, fotózás, interjú összehozása veled már csak hab a tortán. Ahogy te is, vagy a barátaink közül szerintem sokan, ha egy nem élőben rögzített mix összeállításáról beszélünk, komolyan megtervezzük a koncepciót, a rajta szereplő zenéket, a sorrendet, egyszóval mindent. Mivel rengeteg idő állt rendelkezésemre, iszonyat mennyiségű zene forgott a kezeim között, sokféle érzés, motívum megfogott. Hogy ez a nagy egyveleg letisztuljon, szelektálódjon bennem, szükségem volt erre a két évre. A sokféle elkezdett variációból kiválasztottam a hat számomra legkedvesebb irányt, és ezután már csak ezekre összpontosítottam. Tulajdonképpen, amikor ezen túlestem, már hat mix összeállításával foglalkoztam szinte egy időben. Remélem, ez ad némi keretet a sorozatnak. Ahogy máskor sem, most se tartottam szem előtt a naprakészséget, legalábbis a zenék megjelenésének dátumát tekintve. Még mindig „csak” egyszerű non-stop dj mixekről van szó, semmi saját zene, semmi effekt, semmi túlspilázás. De hidd el, így is rengeteg időt és energiát fektettem bele. Úgy érzem, hallatszik is rajta.
Igen, hallatszik. Érződik rajta a velejéig kidolgozottság. Lépjünk is tovább a beszélgetésünk magjához. Mutasd be kérlek a sorozat darabjait!
Az első megjelenés Dobostomi ajánlásával, a musicforever.hu-n debütál, március 25.-én. Nagyon érzelmes, elgondolkodtató, ugyanakkor könnyen befogadható összeállítás ez.
Sok esetben használják lemezlovasok, producerek alkotásaik jellemzésére az utazás szót. Előfordult már velem is ez. Szerettem volna, ha ezúttal egészen könnyen érthető, nyilvánvaló módon tudom újradefiniálni ezt a jellemzést egy mixre.
A címe sokat sejtet: A Világ Körül (Around The World)
A második rész némiképp folytatja az elkezdett vonalat. Képzelj el egy hosszú vonat utazást, ami alatt folyamatosan bámulod az elsuhanó havas tájat. Teljesen nyugodt vagy, stressztől, negatív érzelmektől mentes. Ezt a megtörtént pillanatot szerettem volna feldolgozni a Meseszép Panoráma (Fabulous Panorama) készítése közben. A mix a pulzar.hu-n lesz elérhető, április 25.-től, és ezt a részt Te ajánlod a hallgatóknak.
Májusban javában bontogatja szárnyait a természet, elmúlt a téli depresszió. A tavasz és a napsugarak ihlették a Lélekrezgés (Soul Vibration) megszületését. Abszolút érzésekkel teli, a soulful és a deep house határait összemosó mixről beszélhetünk. A méltán híres United Soul nóta, a Day&Night, Bucket újraértelmezésében is helyet kapott a zenék között, ezért ő írt egy remek ajánlót ehhez a mixhez. A jelenleg újjáéledő fázisban lévő deephouse.hu ad otthont majd a Lélekrezgésnek május 25.-től.
A következő mű sokaknak kakukktojásnak tűnhet, már csak ütemszerkezete miatt is. Életem első drum&bass mixe Periféria (Peripheral) címre hallgat, és Rolchie barátom választotta ezt az atmoszférikus zenei utazást a kedvencének, így rögtön írt is hozzá pár bemutató sort. Véleményem szerint a d&b eme korai vállfaja rengeteg hasonlóságot mutat hangulatában a deep house-zal, így nem áll távol tőlem, ez a stílus sem. Persze ettől függetlenül ez kitekintés számomra egy más világba, a határaimon némileg túl van, ezért is lett Periféria a mix címe.
A deepimpression.hu csapata nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, így a Periféria hozzájuk kerül és június 25.-től bárki meghallgathatja.
Az utóbbi években erőteljes érdeklődést mutattam a detroit house felé, született is egy mix Motorváros Fényei (Motorcity's Lights) címmel. A freakyhouse.eu csapata is közel áll ehhez a hangzáshoz, valamint nagyra értékelem a munkájukat is, így ismét jelen leszek náluk egy mix-szel, amit július 25.-től lehet elérni. Erőteljes mélység, korántsem könnyed hangulat jellemzi ezt a részt, amit egyébként Robin ajánl majd a hallgatóknak.
Természetesen a deepvisionnight.hu sem maradhat ki a szórásból, így ahogy a Visions esetében, úgy a Reactions-nál is itt kap helyet az utolsó rész. A címe Városképek (Cityscapes) lett, stílusát tekintve pedig egy igazi „Tolnais” house mixre számíthat mindenki, Marcelo Mas ajánlásában. Augusztus 25.-én, ezzel a résszel zárul a sorozat.
Már több mint 9éve szervezed a Deep Vision Night projectet. Tudtál létjogosultságot szerezni a régióban az estnek? Egyáltalán mik a lehetőségek Mosonmagyaróváron?
Merre volt az est az elmúlt két évben? Sikerült e rezidenciát találni?
Ahogy mondod, a DVN nem mai gyerek. Sajnos az előző interjúban sem tudtam sok pozitívumot elmondani a mosonmagyaróvári lehetőségekről és úgy általában a város éjszakai életéről. Ez nem változott máig sem, hiába próbálkoztunk sok helyen népszerűsíteni a hangzást és az estet, hiába volt sok jó bulink az elmúlt időszakban, nagy áttörést nem értünk el, valószínű már nem is fogunk. Kicsit már belefáradtam abba is, hogy okot, magyarázatot keressünk erre. Lassan el kell fogadnom, hogy ebben a városban nincs számottevő igény erre a szórakozási formára. Természetesen, ha lenne egy hely, ahol felvállalnák tartósan a house zenét, pénzt is fektetnének bele, biztosan el lehetne érni ezt, azt. De jelenleg azt hiszem minden vállalkozó a biztos pontokat keresi, eszébe sem jut újítani, belevágni valami másba. Azt hiszem, ezt el is kell fogadni az ország jelenlegi helyzetében.
Azért ne értsen félre senki, nem siránkozni akarok, hisz természetesen vannak igen jó bulik is, csak egyre ritkábban. Úgy gondolom, ha a DVN nem is egy meghatározó rendezvény a régióban vagy a városban, mára akkor is kellőképp elterjedt róla az a vélemény, hogy itt igényes embereknek, igényes zenét játszunk. Valahol ez is eredmény.
Nincs szerintem a honi szcéna képviselői közül, aki ne ismerne. Milyen kapcsolatokat ápolsz? Az évek alatt gondolom sok ismerősi kapcsolatod fejlődött barátsággá.
Természetesen. Nem olyan nagy a magyar szcéna, hogy néhány hasonló gondolkodású emberrel ki tudnánk egymást kerülni. Komoly, sok évre visszanyúló barátságokat köszönhetek ennek a zenének. Olyan emberekkel tartom napi szinten a kapcsolatot, akik még tiszta szívből játszanak, akiknek fontos az, hogy magukat, a saját érzéseiket közvetítsék a közönség felé, minden fellépéskor. Örülök neki, hogy közéjük tartozhatom.
A hetes szám sokszor megjelenik az életemben és szeretem is ezt a számot. Különleges. Tudod, mikor találkoztunk mi először? Igen… A Deep Vision Night hét éves buliján!
Igen-igen. Pont a napokban nézegettem ennek a bulinak a fotóit. Észre sem vettük és azóta sok-sok bulin zenéltünk együtt… Emlékszel? Badacsony, Alsóörs, Révfülöp, Keszthely, Mosonmagyaróvár… Van mire emlékeznünk!
Van, és remélhetőleg még sokszor ennyi bulin játszunk majd újra együtt! Vannak kedvenc helyeid, ahova szívesen mész zenélni? Hol játszanál, ahol még nem volt eddig alkalmad?
Itt Mosonmagyaróváron, elsősorban a kisebb kávézó jellegű helyeket céloztuk meg. Több olyan hely is van itt, ahova szép emlékek kötnek, egyik-másikban te is megfordultál már. A Toscana, a D. Corner, vagy most legutóbb a Várkert. Szépek, mindegyik stílusához illeszkedik a zenénk. Persze meg kell említenem egy badacsonyi pincét is, ahol már több alkalommal is maradandót tudtunk alkotni veletek. Ott szívesen zenélnék megint…
A fővárosban is található sok kisebb szórakozóhely ahova szívesen mennék játszani, de ami késik, nem múlik.
Jellemerős motívumok némelyik munkáidban a „sötétség” és a „mélység”. Meg tudod fogalmazni, hol gyökerezik ez nálad?
Muszáj lesz, hisz ez egy interjú… J
Szeretem a komoly, komor, sötét, elgondolkodtató dolgokat. Legyen ez film, zene, könyv, vagy pusztán egy pillanat. Ez nem azt jelenti, hogy én egy ilyen befordult, komor ember vagyok, de valamilyen okból kifolyólag, mindig is vonzott a sötétség. Természetes, hogy ez megmutatkozik a zenémben is néha. Igazából sokan játszanak nálam sokkal borultabb zenéket, a különbség talán annyi, hogy én akkor játszom sötét dolgokat, ha konkrétan ilyen hangulatom van.
Na tessék, mégsem válaszoltam meg a kérdést… Hogy honnan gyökerezik? Ki tudja, talán egyszer egy pszichológus megfejti! J
Az előbb említetted a filmeket és tudom, nagyon kedveled őket. Amikor egy régebbi műved, a Hypnologic című mixed meghallgattam, még sokáig elgondolkodtam... Elképesztő! A Hypnoligic számomra egy érdekes filmzenéhez hasonlítható munka. Jól érzem?
Igen, azt hiszem abszolút jól érzed. Ha pontosítunk, akkor egy erősen futurisztikus, lehetőleg szöveg nélküli, a Holdon, vagy esetleg egy elhagyatott gyárban játszódó filmben kellene szólnia. Nagyon szűk réteg, aki megérti a Hypnologic mondanivalóját, sok visszajelzést kaptam vele kapcsolatban, és sok értetlenkedő ember volt köztük. A lényeg, hogy van, aki megérti, van, aki átérzi. Nekik nagyon tetszik, aminek örülök.
Fontosnak tartom a rádiózást, mivel így szélesebb körben van lehetőséged eljutni az emberekhez. Főleg ha az a rádió interneten is sugároz! Jók az értesüléseim, hogy ismét hallható leszel az éterben?
Igen, készül egy új rádióműsorom. A neve már nem Fülpiszkáló lesz, mivel a helyi Lajta Rádióban hét év után letettem a mikrofont, így egy korszak lezárult az életemben.
Az új műsor ritkábban jelentkezik majd, végre interneten is hallható lesz és jobbára az én mixeimre fog fókuszálni. Egy miskolci rádió, a Radio Eper fog otthont adni a Deep Vision Hours-nak, ami minden hónap harmadik vasárnapján, este hattól nyolcig fog jelentkezni.
A koncepció nagyjából hasonló a Fülpiszkálóéhoz, a zene lesz mindenkor a főszerepben, néhány, az adáshoz kapcsolódó információval megtűzdelve. Március 21.-én debütál a műsor.
Több rádiónál is volt felkérésed, lett volna lehetőséged műsort készíteni. Miért pont ezt választottad? Milyen stílusokból, alapelemekből áll majd a Deep Vision Hours?
Nem szerettem volna, ha én is egy – a mostanság nagyon népszerű – úgynevezett dj rádióban ténykednék, hisz ezeknél a rádióknál rengeteg elektronikus tánczenei műsor van, rengeteg lemezlovas, töménytelen zene, könnyen elveszhet benne az ember. Hét évig egy olyan rádióműsort szerkesztettem heti jelleggel, ami egyedülálló volt városunkban és a Lajta Rádióban. Jó volt ez az érzés, így érthető, hogy olyan helyre megyek, ahol valamilyen szinten hasonlóak a feltételek. Persze, a Radio Epernél vannak más lemezlovasok is, de azt hiszem, nagyon közeli stílusban nem működik ott senki, így előttem az út, lehet próbálkozni. Fontos szempont volt az is, hogy lehetőleg a rádió ne csak a világhálón, hanem hagyományos módon, az éterben is sugározzon. Az Eper megfelel ennek. A Deep Vision Hours természetesen főként a deep house általam képviselt irányzataira fókuszál majd, persze jelentős változékonysággal.
Nagyon fontos hogy legyen megálmodott jövőnk, céljaink, mivel ezek mozgatják a terveinket. Miket tervezel a jövőben?
Fontos vagy sem, világmegváltó céljaim már nincsenek. Nem dédelgetek olyan álmokat, melyeket lehetetlen véghez vinni. Sok interjúban elmondtam már, nem alkuszom meg, nem adom el magam. Szerintem te is nagyon jól tudod, hogy a siker ezzel a mentalitással (rövidtávon) be van határolva. Azért persze a szokásos dolgok engem is foglalkoztatnak. Remek lenne több rendezvényen, minőségi keretek között, igényes embereknek játszani. Szeretném, ha az új rádióműsoromat nagy érdeklődés övezné. Bár egy korábbi interjúban erről másképp beszéltem, most mégis remek lenne Rolchie-val egy frankó saját zenét írni. Szeretném, ha a mindennapjaim nyugodtak, kiegyensúlyozottak lennének. Lassan-lassan jó lenne még komolyabban venni az életet…
A zene erős érzelmek közvetítője. Véleményem és érzésem szerint a non verbális kommunikáció, magasabb szintű kommunikációs csatorna. A játékoddal a legfinomabb egyénedből adsz át egy darabot, mesélsz el egy történetet és közben egy utazásra is invitálod a közönséget. Nem megfeledkezve arról, hogy hozzáteszel a pozitív épüléshez és gondolatokhoz. Ezt hívom én "Életérzésnek”!
A lemezlovas szerepe számomra egy olyan felelősségteljes feladat, ami felvállalja a magasabb szintű előremutatást, vezetést. Ha ezeket a definíciókat szemügyre vesszük, akkor látjuk, hogy a lemezlovasnak nagyon tisztalelkületűnek, sokat tapasztaltnak kell lennie, ahhoz , hogy a kultúra abszolút értékét képviselje. Ebből kiindulva azt hiszem nincs min csodálkozni, hogy miért tartunk ott ahol.
Te hogy látod ezeket a beszűkült és felhígult csatornákat? Miben látsz megoldást?
Megoldást nem látok. A lemezlovasság, mint tudjuk, mára igazán divatos tevékenységgé vált. Sokan elmondták már előttem, hogy erősen felhígult ez a „szakma”, itthon is és más országokban is. (Sajnos ezt olyan emberek is elmondták, akik a kezdeti értékrendjükből mára jócskán alább adtak). Nyoma sincs már a korai underground varázslatnak, annak az érzésnek, hogy akik elektronikus tánczenét hallgatnak, máshová tartoznak. Ez a zene is (és szinte minden irányzata) mára a biznisz részévé vált. Az általad említett „tisztalelkűséget”, tapasztaltságot, én kiegészíteném lexikális tudással és így már elmondható, hogy ezeknek a követelményeknek sajnos nagyon kevesen felelnek meg manapság. Jesszus, ha belegondolok, hány, magát dj-nek tartó emberről hallottam az utóbbi időszakban…
Nem akarok a „nagy öreg” szerepében tetszelegni, még ha úgy is tűnik. Vannak nálam sokkal tapasztaltabb, sokkal letisztultabb arcok.
Viszont úgy gondolom, ha életben akarjuk tartani ennek a szcénának az igazi, régi mozgatórugóit, ha el akarunk vonatkoztatni a mai trendektől, értékrendektől, meg kell találnunk a saját közönségünket. Az ő segítségükkel lehet csak igazán értékes, amit csinálunk, nélkülük ez az egész csak fanyalgásnak tűnhet. Egyébként úgy gondolom, jó úton járunk, több olyan kezdeményezés is van az országban, ahol elutasítják napjaink elvakult anyagiasságát, butaságát.
Ha megoldást nem is tudok, annyit biztosan érzek, hogy az underground szellemiség, ami megmentheti ezt a szcénát. Ezt pedig nem biztos, hogy a jövőben, mint inkább a múltban kell keresni.
Amikor felkértél erre a beszélgetésre, több szempontból gyűjtöttem az információkat Rólad. Néztem az életkorod is, 28 éves vagy. Ha figyelembe vesszük a hétéves életszakaszok rendszerét, akkor ezekben a korszakokban, sok mindent levethetünk, elhagyhatunk és minél több újat, frisset pakolhatunk a helyére az életterünkbe. Fontos, hogy könnyen tudjunk elengedni olyan dolgokat, amikre valójában nincs már szükségünk és csak a helyet foglalják a szívünkben...
Utolsó kérdésem a "Változásra” vonatkozik. Te érzed-e, és miben érzed magadhoz képest a változást?
Megfogott ez a kérdésed, sokat agyaltam rajta…
Ha jól belegondolok, nem kell elengednem semmit. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ami, vagy aki a szívemben van, annak ott is a helye.
Ha ezt az egészet átfordítjuk a mindennapokra, és kicsit kézzelfoghatóbb változásokról beszélünk, akkor én a sportot említeném meg, ami hiányzik az életemből. Leginkább időhiányra hivatkoztam eddig, de szeretnék ezen változtatni. Szeretném belesűríteni a mozgást a mindennapokba. Nem pont erre gondoltál, tudom, de azt hiszem korrekt a válasz.
Krisztián, köszönöm az interjút és a sok munkát, amit ebbe fektettél.
Ezen kívül köszönöm mindenkinek, aki segített a project létrejöttében, beleértve a vélemények, ajánlók írását Dobostominak, Rolchie-nak, Bucket-nek, Robin-nak, Marcelo Mas-nak. Köszönöm Bredokk-nak a remek képeket! Természetesen a Reactions nem érne semmit, ha csak kevesen hallhatnák, így a közreműködő weblapok szerkesztőinek is nagy pacsi jár: In:Form (Freakyhouse), Robin (Deepimpression), Marcelo mas (Deephouse.hu), Varjú Csaba, Holló József (Musicforever), Soós Bertalan, Borszéki Levente (Pulzar), Droopy (DVN)
Így a végén azt hiszem, hogy barátnőm türelmét is illene megköszönnöm! J
Végszó:
Pár hónappal korábban, azon gondolkodtam, miként tudnám definiálni Tolnai munkásságát. Két fogalom körvonalazódott akkor bennem: Hiteles minőség! Ez után a beszélgetés után, pedig még tisztábban érzem ugyanezt felőle.
Igazán megtiszteltetés volt számomra, amiért engem választottál, aki elsőként elemezhette ezt a kivételes elemekből álló ’Reactions’ sorozatot. Előre is köszönet a hallgatóság nevében, hogy megtiszteltél minket ezzel a maradandó alkotással! Már nagyon ránk fért az igényes zenei kultúra újbóli megnyilatkozása!
Azt kívánom, a sorozatba fordított energiák, a zenékbe fordított érzések hatványozottan térjenek vissza hozzád, segítve téged haladni megálmodott utadon…!
Isten áldjon! Baráti ölelés: Koohnka
Interjú: Kun Krisztián(Koohnka) www.myspace.com/koohnka
Képek: Csák Balázs (Bredokk)