Aznap, mikor az első napsugarak megcsillantak a Tanganyista-tavon, a 4 elválaszthatatlan barát már készülődött. A természettől eltérő módon működött a szavanna azon szeglete, s ezt jól tudták ők is. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva ugyanis a vadállatok nem éjszaka, hanem reggeltől estig látogatták az itatót. Mire a vörösen izzó korong megmutatta teljes valóját, a tó partja már hangos volt a vadállatok zsivajától, dübörgött a paták dobogásától, a gázlómadarak rikácsolásától, és ez így ment egész nap.
Kampókezű, féllábó, kilőtt szemű harcostársak! Lobogjon az a halálfejes lobogó! HGGGRR!! Bontsunk vitorlát újra az aranynap kincséért! HOHOHÓÓÓ!
A Gorongosa átjárót nyit egy párhuzamos univerzumba, ahol az emberiség, az állat- és növényvilág harmóniában tud együtt élni. Utazásra csábít, ahol füstös-recsegős Rhodes futamok, funktól koszos basszusmenetek és űrbéli arpeggiatorok kisérnek el ebbe a mesevilágba. Az induláshoz egyetlen jelszóra lesz szükség: Be nice to animals.
☼ Napozó - Tizenegyedik hét ☼
S miként atyáink tették, tegyünk úgy mi is, bontsunk vitorlát és mutassuk meg a kerek Földnek, miről is ismerik a vörös és szőke tincsű ördögöket.
☼ Napozó - Kilencedik hét ☼
☼ Napozó - Nyolcadik hét ☼
☼ Napozó - Ötödik hét ☼
☼ Napozó - Negyedik hét ☼
Fényfivérek és napsugárlányok! Az ugró Kos havának első szombatján újra összegyűlünk, hogy békés táncunkkal emeljük fel hangunk a világban uralkodó sötétség ellen.
Hogy lassan vége a nyárnak, megcsináljuk nyárzáró bulikánkat. Helyszínül mi mást választanánk, mint jó öreg város feletti tanyánk.
"Íme ott látom atyám, látom anyám, nővéreim és fivéreim Magam előtt látom minden ősöm az idők kezdetétől Mind hívnak engem, hogy bátran kövessem én is őket A nagy Valhallába, hol a hősök örökké élnek."
Óóóóó nagy színes füst szelleme, a matinék törzse újra téged idéz, szállj le közénk!
¡Arriba! ¡Arriba! ¡Andale! ¡Andale! Ezennel kihírdetjük a nyár végi nagy fiestát! ¡Jííhá! A ünnepély helyszíne ismét a Mexikói-fennsík ékeként is emlegetett Napozó és környéke lesz, ahogy az már több száz éve minden forró szezon végén lenni szokott.
Nevünkhöz hűen olyan forrósággal tombol a nyár, hogy a július utolsó hétvégéjét kötelezőnek éreztük egy újabb bulival felfrissíteni. A felállás a harmadik alkalommal is amit már megkedveltetek, azaz mi adjuk a piros poharas italokat, a hamburgereket, a medencés chillt, a legjobb rap és trap zenéket, és a California feelinget (vagy Miami ha annyira meleg lesz), nektek pedig csak a fürdőruhát és a szokásos vizipisztolyozós, gumidelfinre ugrálós hangulatotokat kell hozni.
"Háooámm! De jót aludtam!" - ásított Hanna, miközben a szemét dörzsölgette.
Hosszú órák óta erőltett menetben haladtak. Jobb láb a bal után és újra a jobb, de az őrmester nem engedett, "Mars!" vezényelte és a csapat rendületlenül haladt tovább.