Pulzar

Kedvelem az underground közeget. A zenei stílus soha nem állt távol tőlem, így ezzel abszolút tudok azonosulni, a helyszínek pedig a maguk egyszerűsége miatt tetszenek. Teljesen mindegy hol játszom ha fantasztikus a közönség, és az ilyen bulikban ez a jellemző. Egyetlen nehézség az underground helyszíneken, hogy nem a legjobb a hangtechnika, de ezt leszámítva jól éreztem magam az ilyen rendezvényeken és bármikor szívesen elfogadom a felkéréseket…

 

Tapasztalataink szerint jelenleg Budapesten eléggé nehéz folyamatosan sikeres partikat szervezni, hisz rengeteg buli van és kezd kimerülni a közönség lelkesedése, ami azt eredményezi, hogy igazán egyik rendezvény sem látogatott. Mi úgy gondoljuk, hogy a jelen helyzetben nem szabad bulit szervezni, legalább is addig a pontig, amíg nem lesz egy igazán működőképes koncepció kitalálva a budapesti szcénában. Igazán időszerű lenne egy picit összeülni a főbb szervezőcsapatoknak és megtervezni a jövőt, mert ez az út a mélybe vezet és egyre nehezebb lesz visszaállítani a működőképes klubéletet. Véleményem szerint eléggé nagy fejetlenség van, sok a szervező, és egyáltalán nincsenek összehangolva a rendezvények, ami sikertelen bulikat eredményez folyamatosan. Pl. többször előfordul, hogy egy este akár 5 buli is van a városban néhány km-en belül, ami egyáltalán nem működőképes felállás, ennek eredményként átlagban 50-től jó esetben 5-600 főig látogatottak a rendezvények, ami igen karcsú szám és senkinek sem jó.

A másik nagy probléma, hogy iszonyatosan sok külföldi lemezlovas kap meghívást hétről hétre, ami már egyáltalán nem különleges a közönség szemében. Én azt látom, hogy már egyik lemezlovas sem kelti fel úgy az érdeklődést, mint mondjuk pár ével ezelőtt. Itt lenne az ideje, hogy a magyar lemezlovasok kapják meg amit kiérdemeltek, és ne a DJ-nek titulált producerek csillogjanak nálunk. Nem vagyok ellene a meghívásuknak, de ez már túlzás….

Mindemellett nagyon sok pénzt kérnek el, ami egyáltalán nem kitermelhető abból a pár száz belépőből, és ennek a mindannyian, azaz közönség, a promóterek és a magyar kollégák isszák meg a levét.

Itt megjegyeznék egy érdekességet, miszerint volt alkalmam Londonban egy asztalnál ülni Darren Emersonnal (ex-Underworld) a nyár folyamán, és ő következőt mondta, idézem: „Az összes ügynökség  illetve lemezlovas ide (Budapestre) jár pénzt keresni, hisz Tokyo után itt fizetik meg őket a legjobban a klubok világában”. Nos igen kellemetlen volt ezt hallani egy ennyire hiteles, világot látott embertől magyarként. Tehát amíg ez nem változik azt hiszem bátran mondhatom a Béla nevében, hogy ebből ő kimarad, hisz annak idején egyáltalán nem így működtek a dolgok.

Igen lesz hozzá közöm, de erről most még nem beszélhetek : )

Nem vagyok kifejezetten oda érte, nem kedvelem a depressziós filmeket. Ízlések és pofonok, de nekem ez a film picit sok.

Ahogy te is megfogalmaztad, csak a legkimagaslóbb zenéket fogjuk megjelentetni, tehát ha minőségi és maradandó, akkor megjelenik bakeliten, de évente ez tényleg csak pár megjelenést jelent. Hozzáteszem, hogy elég nagy költségekkel jár egy-egy megjelenés, tehát komoly szelekció után jelentetünk csak meg. Mindenesetre az első bakelitünk nagy sikernek örvend és az eladási visszajelzések is sikeresnek mondhatóak. A Cre8tion egy jó kis label lesz, baromi sok meló van vele, és jelenleg még a márka építése a cél, mintsem a csúcs eladás.

 

Nem hinném, hogy beszélhetünk reneszánszról. A tapasztalatom és véleményem, hogy szépen beállt a medrébe az eladott mennyiség, tehát csodákra már nem lehet számítani, több ezres eladásokat már nem lehet várni.

Ennek ellenére vannak olyan személyek, akik ragaszkodnak a fekete koronghoz és nagy valószínűséggel mindig is fognak. Személy szerint kedvelem a bakelitet, de ugyanúgy megszerettem a digitális világot is. Én azt vallom, hogy nem az a fontos, hogy miről játszol, hanem hogy hogyan teszed azt. Mondjuk én azt kedvelem a digitális világban, hogy hetente igen komolyan tudok frissülni zeneileg, ami bakeliten szinte lehetetlen, viszont a bakelitben meg pont az a szép, hogy eléggé leválogatott dolgok jelennek meg, amit esetleg digitálisan nem adnak ki, vagy csak hetekkel később. Viszont sajnos az ilyen dalokat is meg lehet szerezni már a neten, ha az ember egy picit jobban ráfekszik, így inkább már csak presztízs, illetve a bakelit adta klasszikus érzés miatt vásárolnak az emberek lemezeket, tehát nagy valószínűséggel már csak az igazi fanok fognak vásárolni.

De hogy visszakanyarodjak az eredeti kérdéshez, nem vagyok meglepődve, hisz belelátok az eladásokba. Hozzáteszem, hogy az elmúlt mondjuk 20 évben annyi Technics lemezjátszó került piacra, hogy szerintem nincs olyan hely a világon, ahol nincs lemezjátszó, így az után gyártás is feleslegessé vált. Az MK2-nél jobbat még nem sikerült kifejleszteni, így felesleges újabbat a piacra dobni. Szerintem ez eléggé összetett döntés, és nem kifejezetten a bakelit haldoklásának köszönhető.

 

Januárban kipihenem az elmúlt év fáradalmait és felfrissítem a gondolataim, rákészülök a 2011-es évre.

 

Egyáltalán nem érzek előrelépést, sőt szerintem minőségében visszafelé lépeget a magyar klubélet. Nem kifejezetten a pénztelenséget érzem, hanem a koncepció hiányát, ami érdektelenséget szült. Mindenből túlkínálat van, és egyre több promóteri hiányosságot érzékelek. Jó lenne, ha nem egymás ellen dolgoznának a szervezők, hanem egymásért, és akkor talán újra lenne fellendülés. Továbbá a mindenféle ingyenes helyszínek is rontják az összképet.

Mindezt leszámítva, én személy szerint sok jó buliban vettem részt, amit nagyon köszönök elsősorban a közönségnek, és mindazoknak akik gondoltak rám, meghívtak, illetve segítettek nekem, NAGY KÖSZÖNET MINDEKINEK!

 

Ezúton szeretnék mindenkinek nagyon boldog, kiegyensúlyozott, eredményes és bulikban, minőségben profi évet kívánni 2011-re!