A londoni James Taylor és David Brown zenéje nagyszerű ötvözete a (dub) techno, (deep és micro) house és ambient hangzásoknak. Zenéjüknek az említett stílusok fő irányadói, de bőven van még mit felfedezni bekategorizálhatatlan számaikban. Az 1998-as 'Snowboarding In Argentina' és második 'Himawari' című albumukat egy dupla válogatás követte. A megboldogult Groovetech internetes rádióadó által elindított Groovetechnology harmadik részét, amelyet a !K7 újra kiadott, a Swayzak készíthette el. A válogatáson olyan nevek szerzeményei sorakoznak, mint Ricardo Villalobos, Akufen, Ellen Allien, Basic Channel, Monloka, Michael Mayer, a Luomo vagy éppen Herbert.
A Swayzak szó Patrick Swayze hollywoodi nyálszínész nevének eltorzított írásmódja, a poén a 2004-es, az előzőekhez képest valamivel kommerszebb hangvételű Dirty Dancing albummal teljesedett ki.
A duó negyedik nagylemezénél tart, a 'Loops From The Bergerie' a francia hegyvidéken berendezett stúdióban készült és visszakanyarodik az analóg hangzásokhoz és hadware-es zeneszerzéshez. Hangzásában is inkább a két korai lemezhez illeszkedik, mint a popsabb 'Dirty Dancinghez'.
A Swayzak mellett James Taylor a francia Logistic kiadónál szóló EP-t jelentetett meg, a 'Carthage Milk' visszakanyarodás a Swayzak első két albuma által megfogalmazott irányvonalhoz. Emellett 240 Volts elnevezésű kiadójukat működtetik, ahol például a Loops... album énekhangja, Richard Davis és más, a Swayzak-filozófiába illó előadók (Roger 23, Konrad Black, The Architect) lemezeit jelentetik meg.
© 2001–2024 Pulzar | Elérhetőségek | Médiaajánlat | Oldaltérkép | Logó