Sokat merített a soul-hagyományból a Kínából elszármazott, de már Nagy-Britanniában született Eric Lau is, egyáltalán nem véletlen, hogy 2008-as első lemeze, a New Territories a progresszív funk-soul első vonalas kiadójánál, az Ubiquitynél jelent meg. Ha Zarate zenéje „future soul”, akkor Laué igazi, gyönyörű retró: helyenként már-már kísértetiesen idézi az általa is sokat hivatkozott mester, Roy Ayers vibrafonos-fuvolás, iskolateremtő soul-hangzását. Mindehhez azért társul némi kortárs hiphop, belassult downtempo, elszállós űrhangzás, dzsesszfunk és a végtelen kísérletezés. Lau aránylag későn kezdett el zenélni, talán ennek is köszönhető az az elkötelezettség és gyermeki öröm, amivel az újabb és újabb hangzásokat, effekteket ötvözi a hetvenes évek-beli nagy soul-korszak elfeledett hangmintáival.
Morgan Zarate zenéjére a mai napig a legtalálóbb kifejezés egykori, mára klasszikussá vált zenekara, a Spacek második lemezének címe: „Vintage Hi-Fi”. A kétezres évek elején kisebb soul-reneszánszot indított el a Spacek furcsa, füstös, elektronikával bőségesen átitatott, sötét hangulatú „future soulja”. A trió feloszlásával Morgan Zarate évekig tévéreklámokban és különböző mainstream soul- és r'n'b-produkciókban tékozolta produceri tehetségét, míg aztán tavaly összefutott Kode9-nal, a Hyperdub kiadó fejével, az új brit elektronika egyik prófétájával. A találkozásból barátság, a barátságból lemezszerződés lett, és Zarate valósággal újjászületett: szép ívű fejest ugrott a londoni undergroundba, és az idén júniusra ígért album első száma, a Hookid minden lehetséges elektronikus lista sztárja lett. Az egykori szép, nemes, „évjáratos”, csattogós soul-alapok nyomokban megmaradtak ugyan, de immár jó adag grime-mal, absztrakt hiphoppal, dubsteppel és természetesen a Zaratéra jellemző perfekcionista jövőhangzással kiegészülve.
Németh Zoltán a polgári nevem. 1983-ban születtem Szabadszálláson. Gyermekkorom óta foglalkoztat a zene szeretete!
Az Iron Curtis néven alkotó Johannes Paluka 2008-ban mutatkozott be a nagyközönségnek a hamburgi, “not mass, but class” felfogással működő Miura nevű kiadónál. A csendesedő minimal-láz után támadt űrbe érkező fiatal producer minőségi underground, elsősorban Detroit-house központú muzsikája hamar utat talált jónéhány innovatív, váltásra kész kiadóhoz. Ma már olyan nagymúltú és feltörekvő kreatív műhelyek gondozzák munkáit, mint a Morris Audio, a Mule Electronic, a Hudd Traxx, a Boe Recordings, a Two-B-music és a deep-house don, Quarion igazgatta Retreat. Deep-house és soulful techno hibridként leírható élő produkcióit a szakma egyöntetűen a klasszis kategóriába sorolja, lemezlovasként sokszínű stílusának köszönhetően pedig a legkülönbözőbb hangvételű house bulikban lép fel Londontól Budapestig.
Amerikában született és már egész kisgyerek korában nagy érdeklődést mutatott a zene iránt ami az idő múlásával egyre erősebb lett.
Az orosz származású, de gyerekkora óta Londonban, másfél éve pedig Brooklynban élő DJ Vadim azon kevés zenekészítők egyike, akik sikeresen képesek lavírozni a független hip hop és a leftfield instrumentális zenei világ között.
Dörnyei István, azaz Soneec karrierje 1995-ben indult, ekkor az általa szervezett középiskolai zenei rendezvényeken lépett fel.