Legalábbis akkor nem, ha szereted a különlegesen egyedi hangzást, amely kibújik a kategóriák alól és az eddigi összes lemezükön megmutatkozik, stimulálva mind az agyat, mind a lábakat .
Tom és Pat 1998-ban egyesítették erőiket, és a minőségi DJ/Producer duót hamarosan felfedezte Adam Freeland, aki le is szerződtette őket a Marine Parade-hez. Azóta kiadványaik újítókként különböztették meg az Evil Nine-t, akik nem hajlandóak beolvadni egy színtérbe sem. Számukra a zenének a puszta "zúzásnál" többről kell szólnia. Zenei ízlésüket különböző hatásokból összegyúrva - hip-hop, punk, electro, dancehall, post punk, garage rock, techno és krautrock – megteremtenek egy eredeti minimalizmust, amely tömve van érzésekkel.
Az Evil Nine az ILS – a Carling reklámjában hallható - „Music" című számának remixében fektette le hitvallását, ami eleinte felbosszantotta a puristákat, felizgatta a mindenre nyitottakat, és eszeveszett ugrálásra és pogózásra késztette a diszkókban a tömegeket. Következő remixsikereik olyan előadók munkáiból születtek, mint a Pet nevű krautrock-zenekar, az U.N.K.L.E, Moby, Timo Maas, Santos, a Future Funk Squad, Will Saul és a jó öreg Freeland.
Az Evil Nine első, "You Can Be Special Too" című albumáról megjelent harmadik kislemez, az Aesop Rock-kal közösen szerzett "Crooked" időtlen klaszikussá vált, és meghatározta hangzásukat - felemelő és szomorkás dallamok nyers, koszos alapokra helyezve, egy pici tisztelgéssel a nosztalgia felé. Ennek folytatása, a Juice Aleem vendégszereplésével készült "Pearlshot" a mai napig iskolapéldája a hip-hop és a tánczene összekeverésének.
A "You Can Be Special, Too" című lemezt egyformán szánták a diszkókba és otthoni hallgatásra - jó képet fest Pat és Tom erős hip-hop- és rock-befolyásoltságáról, valamint arról a szándékukról, hogy széles rétegeknek szánják muzsikájukat.
Estjeiken, melyeken alkalmanként olykor 7000 ember is jelen volt már az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Európában, Japánban, Hong Kongban Thaiföldön, Kínában, és számos más helyen. Rezidensek a híres londoni Fabric klubban, és a szakma és a közönség örömére nemrégiben kiadták "Fabric Live" című válogatásukat, melyen remekül bizonyítják képességüket a stílusok ötvözésére.
Mivel a visszafogottság helyett szeretnek több vasat is egyszerre a tűzben tartani, a sajtó és a közönség eredményeiket az elfogadhatatlan és a zseniális között értékeli - és nekik pontosan így a jó. Evil Nine-ék nem félnek attól, hogy egy-két embert felbosszantsanak folyamatos kísérletezésükkel, ha az eredmény valami progresszív, friss dolog lesz. Az album második kislemezére, az energikus "Restless" című számra érkezett reakciók egyöntetűen pozitívak voltak. A ragga ének és a rockos gitárok szíven találták azokat, akik megunták már az egy kaptafára készült számokat - egyszerűen nem hasonlítható semmihez. A brit rádióban olyanok játszották, mint Zane Lowe, Pete Tong, Annie Nightingale, Steve Lamac, John Peel, XFM és Kiss.
Noha Tom és Pat valójában két szerethető arc (és nem a vérengző csapat, akikre a nevük hallatán gondolunk), a The Independent magazin szerint, ha együtt valósítják meg zenei elképzeléseiket, akkor "ráznak, mint az ipari áram".
Az utóbbi időkben a srácok vadonatúj "live band"-jük összeállításával és turnéikkal (egyelőre még csak DJ show-k) foglalkoznak, de nem hallgathajuk el azt a fontos információt sem, hogy nyáron megjelenik a már régóta vár albumuk is. Ebből egy számot már elcsíphettek a szemfülesebb rajongók, Adam Freeland márciusi Essential Mix-ében.
© 2001–2024 Pulzar | Elérhetőségek | Médiaajánlat | Oldaltérkép | Logó